Raushe

Nincsen Libanonról szóló blog Raushe-fotó nélkül:

Ez a képződmény (magyarul Galamb-sziklának hívják) a cédrusok mellett Libanon egyik legjellegzetesebb látnivalója. És erről jut eszembe, a cédrusokról még azért nincs kép, mert nem találtam olyan taxist, aki elfogadható áron elvinne (2 óra autóval).

Jobbra a fenti szikla, balra pedig a helyi fiatalok nyaktörő mutatványainak helyszíne.

Strand

Bár a halpiacot nem, a strandot azért megtaláltam:

Persze többedmagammal mentünk.
Amikor leértünk a homokos részhez (nem volt könnyű, mert csak egy lejárat van), rögtön odajött hozzánk két fiatal srác, akik figyelmeztettek, hogy vigyázzunk az értékeinkre, és egyébként is, inkább keressünk egy másik strandot, mert ez nem külföldieknek való (a legjobb tudomásom szerint a másik strand 2 óra buszozásra van onnan, Byblosban). Mi azért bátrak voltunk, és lebattyogtunk a vízhez.

A fürdőző nép javarészt férfiakból állt, alsógatyában, trikóban, azaz inkább abban, ami épp rajtuk volt. Sok férfi sétált kéz a kézben, ami nekem, európai szemmel nem csak azért fura, mert két férfi, hanem azért is, mert ha egy férfi egy nő kezét fogja az utcán, nyilvánosan leszólják. De itt az, hogy a férfiak egymáshoz érnek, teljesen elfogadott (rajtam is támaszkodtak már meg a buszon, csak mert úgy volt kényelmes). Azért néhány nőt is lehetett látni,

de szigorúan csak khimárban vagy hidzsábban, és dzsilbábban (előbbi kettő a kendő, utóbbi a kabátszerű ruha),

néha vizipipázva,

néha fürdőzve.

Értelemszerűen

a tengerben is muszlim viseletben.

És ebből derült ki, hogy azért nem szerették volna, hogy ott legyünk, mert a strand a muszlim negyedben van, és egy lány is volt velünk, aki szemmel láthatóan napozni szeretett volna. Eleinte. :)
Bár nem tudom, persze nem bántottak minket, de az összes szempár ránk meredt, és nem tudtam eldönteni, hogy csak a hölgytársaság miatt-e.

Ezenkívül kávé-, és kák-árusok járták üvöltözve és dudálva a partot (a kákosoknak volt ilyen vicces dudájuk, azt nyomkodták. Hát, ilyen a bejrúti strand.

Zacskózzunk

Elég meglepő volt elsőre, hogy itt a boltban még ahhoz is zacskót adnak, ha csak levegőt veszek. Persze nem, de ha akár csak egy csomag rágót veszek, ahhoz is adnak egy kis zacskót. Nagyobb bevásárlás után nem ússza meg az ember 6-7 zacsi alatt. Ezenfelül van mindenhol egy fickó (vagy gyerek), aki bezacskóz mindent, sajnos nem túl akkurátusan, 500 líra borravalóért. Abban a boltban, ahova legtöbbet járok, szerencsére már megtanulta ez a zacskózófiú, hogy a hátizsákomba kell pakolni.
Nemrég a napi betevő almalevemet vásároltam egy általam kevesebbet látogatott boltban, és szóltam, hogy nem kell zacskó. A pénztáros hölgy teljesen kiakadt, hogy hogy viszem el. Mutattam a táskámat, mondta, hogy abba nem fér bele (csak három sör volt)... Próbáltam meggyőzni az ellenkezőjéről, erre azzal érvelt, hogy ingyen van. Nagy nehezen sikerült azért, erre ott termett a zacskózós pasi, és elkezdte pakolni a cuccot zacskóba... De nem adtam föl, végül zacskómentesen sikerült kilépnem az utcára. :)

Süti, nem süti

Ezt a képet, mint láthatjátok, nem én fotóztam, de megér egy bejegyzést. (Köszönet érte Anomalyznak!) Az írásból és az árból hamar kiderült, hogy még csak nem is libanoni a fotó (itt az írás olyan egyenes, mintha vonalzóval húznák meg az alapot, a 60 pedig lírában kevés, dollárban sok), na de nem is ez a lényeg. Miután kiröhögtétek magatokat, jöjjön egy kis eszmefuttatás:

A süti ugyebár angolul cookie, azaz "kuki". A cock (angolul kuki(? :D) ), azaz "kák" arabul szintén süti, magyarul megint ide lyukadunk ki... :)
De valószínűleg itt a sült krumplit se nem kukival, se nem sütivel akarják adni, a fél literes kiszerelésből Coke-ra, azaz kólára következtetek. :) Már csak abban reménykedek, hogy legalább a krumpli halal... :D

Halal

Ideje lerántanom a leplet a "Halal"-ról. Természetesen az utolsó fotó még nem készült el, de képzeljetek el egy boltot "Halal Market" felirattal. :) Ha lesz elég időm és/vagy energiám lefényképezem (2 órás kitérőt jelent).

A Halal szó jelentése: a vallási előírásoknak megfelelően el(ő)készített. Az autókölcsönző nekem még így is erős... :)

Újabb frissítés, lejárt kérdések

Mint azt láthatjátok, új bőrt kapott a blog. Nem vagyok benne biztos, hogy ez a végleges, ezért errő nem ejtek több szót. A linklista viszont ezentúl fönt lesz.
Két "szavazás" lezárult:

• a "megtalálom-e a bejrúti halpiacot?" kérdésre 8:4 arányban igennel szavaztatok. Nos, még nem kerestem meg. :)
• a "kerüljenek arab káromkodások a szótárba" kérdés 12:1 arányban győzött, de lassan adagolom, nekem is tanulnom kell még.

És még mielőtt bárki a szememre vetné, hogy csak a külcsínnel foglalkozom, perceken belül jönnek az új posztok.

Pénz-kavalkád

Azt hiszem, le kell rántanom a leplet az itteni pénznem elnevezéséről.
A libanoni líra hivatalos neve: LBP (Lebanese Pound), azaz font. A bankjegyeken azonban a "livres" felirat szerepel, franciául (ugyebár Libanon francia gyarmat volt, csak 1943-ban kiáltották ki a függetlenséget, az arab mellett a francia is hivatalos nyelv), ezért hívom mindig lírának. De a helyiek sem tudják hova tenni a dolgot, ezért egyszerűen csak "lebanese"-nek nevezik. :)
Emellett, mint már írtam korábban, a dollár is hivatalos fizetőeszköz, és ehhez igazodik a líra árfolyama is.

Parkolás

Ezt a bejegyzést a Tuggyukki Kft. figyelmébe ajánlom.

A bejrúti közterületeken a parkolás ingyenes. Ez csak természetes, hiszen nem vigyáz senki az autóra, nincs semmi egyéb plusz szolgáltatás, csak megáll az autó és ottmarad.
Vannak persze "parkolótelkek", házak közötti üres helyek, ahol ott lehet hagyni a kocsit. A díja egy napra 2500 líra (330 Ft). A slusszkulcsot ott kell hagyni a parkolóőrnél, hogy ha valaki nem férne el, odébb lehessen állni az autóval. A lopás kizárva, 2500-ért teljes felelősséget vállal a parkolóőr.

Frissítés, kérdőívek, halpiac

Mint észrevehettétek, egy picit átrendeztem a blogot.
A legfontosabb: a "Kis Arab szótár" nem bejegyzésként üzemel, új aloldalt nyitottam neki (jobboldalt a legfölső dobozban találjátok). Ezzel együtt módosítottam néhány színt és betűtípust is a jobb olvashatóság érdekében.
Két kérdést szavazásra bocsátottam (szintén jobbra), a halpiaccal még tartozom a világnak. Már kétszer is elindultam megkeresni, másodszor a fél tengerpartot bejártam, de úgy tűnik, rossz irányba indultam. :)
A szkeptikusok figyelmébe: egy rendőr azt mondta, a Quarantine-negyedben megtalálom (bár a gugli térképén nem találtam ilyet - persze elég hamar feladtam a net lassúsága miatt, de irányjelzőtáblán már láttam.), illetve van egy másik fülesem is. 11 nap múlva kiderül. :)
Ezenkívül lassan a "halal-titokra" is fény derül, előtte még egy képet szeretnék kiposztolni.

A Sör

A sör neve itt: Almaza. Igazából mindehol ez van, nincs is nagy választék. Ezenkívül van Heineken, meg valami német dobozos sör. A Heineken valahogy teljesen más ízű, mint otthon, sokkal édesebb, nem is ízlik. A másikat még nem próbáltam. Van még néhány alkoholmentes ízesített sör, amiről nem érdemes szót ejteni. :)

Viszont az Almaza... Be kell vallanom, ez lett a kedvenc söröm. Itt, Bejrútban gyártják, a Dora mellett. Ízvilágra valahol félúton van a Pilsner Urquell és a Heineken között, nem olyan markáns, mint az előbbi, és nem olyan lágy, mint az utóbbi. Egyszerűen finom. (Pilzeni típusú.) Az ára 1500 és 1750 líra között mozog (1 dollár, vagy egy picit több) - ennyit egy fél literes üvegért és tartalmáért kérnek el. Meglepő módon a sörgyár melletti kis márkaboltban sem olcsóbb. Persze a szórakozóhelyeken sokkal drágább ugyanez (csapolt sört még nem láttam), ott a 0,33-as kiszerelés kerül kb. 6000 lírába.
Aki teheti, semmiképp se hagyja ki!

Cipőpucoló

Tegnap húsvéti bevásárlásra indultam (nagy nehezen azért találtam sonkát, és nem is volt drága). A Dora-ra vitt az utam. Itt elég nagy a nyüzsgés, közlekedési csomópont, üzletek, kávézók, stb. (Tudom, tartozom fényképekkel, de ehhez össze kell szednem a bátorságom, gyanítom, ott azért is pénzt kérnek, ha valakit lefotózok.) Van néhány koldus is, akikből bár sokkal kevesebbet látok, mint otthon, de sokkal kitartóbbak; és néhány cipőpucoló.
Utóbbihoz volt szerencsém. Mindenáron le akarta pucolni a cipőmet, hiába mondtam, hogy "la", hiába emelgettem a fejem és ciccegtem hozzá.
50 méter séta után azt vettem észre, hogy hátulról sunyi módon rákent egy adag boxot a cipőmre. Nem volt nálam semmi, amivel letöröljem, ezért belementem a dologba, különben is tudtam, hogy 1000 líra az egész, pont egy hete láttam, hogy ennyit adnak érte.
Miközben pucolta a cipőm (és összekente a nadrágom), bemutatkozott és közölte, hogy 10. Visszakérdeztem, hogy 10-100-e, amire rábólintott, és elszámolt az ujján tízig. Adtam neki ten-hundred-ot, de sejtettem, hogy tízezret akar (azaz hülyének néz), és igazam volt, visszaadta. :)
Mentem még ötven métert, ötezer lett belőle, a következő ötven méteren kétezer. Végül 1250-nél szabadultam meg tőle...
Szóval, ha itt jártok és cipőpucolásra adjátok a fejeteket, ne hagyjátok magatokat átverni, és semmi esetre se viseljetek kapalot, mert akkor ordít rólatok, hogy külföldiek vagytok. :)

Internet-feltöltőkártya

Bementem egy boltba, mert lejárt az internet-előfizetésem. Kártyájuk nem volt, de betelefonált a szolgáltatóhoz, és ezt adta:

Azért ez vicces, főleg, hogy gondolkodnia kellett az "arab számokon" (amiről Kriszta hozzászólása óta tudjuk, hogy valójában hindu :) )
Másszóval kaptam egy cetlit 50 dollárért. Picit aggódtam, de működött.

Becses szerzemény

Legutóbbi bevásárlásom során ezt sikerült beszereznem:

Ami azért még viccesebb, mert a gyerekszobám ablaka erre a konzervgyárra nézett, a gyár dudájára ébredtem napközben reggel hétkor (jó, talán ez túlzás, de félálomban tudtam, hogy ideje lenne felkelni). Hiába, az Aranyfácán mindenhova követ. :)

És itt a bizonyíték, hogy a magyarok - legalábbis a hatvaniak - tudnak arabul.
Egyébként az arabok is tudnak magyarul, hallottam már, hogy "vasárnap", meg "hé te gyerek", vagy valami ilyesmit. A "tíz" szót is ismerik, csak náluk egészen mást jelent... :D (Ülep, hogy finoman fejezzem ki magam.)