Coming soon

Kitört a nyári szünet, a bejegyzések szeptemberig szünetelnek.
Az új beszámolók között várhatóan a híres bejrúti éjszakai életről, a Mária-kegyhelyről, valamint egy cseppkőbarlangról is szó lesz. Megpróbálom a libanoni gasztronómiát is jobban megismerni és megismertetni, valamint arakot sem ittam még (helyi ánizspálinka).

Addig is, élvezzétek a nyarat!

Kis nyári bosszúság

Azt már említettem, hogy ha nem töltöm fel időben a telefonom, elvész a számom, de akkor még úgy tudtam, hogy csak drága megoldás létezik. Azóta kiderült, hogy az élelmes telefonfeltöltő-árusok kitaláltak egy megoldást: három rendes feltöltést csinálnak, de az összeget átutalják maguknak (azaz a lebeszélhetőség hozzájuk kerül), az én számomon hagynak 5 dollárt, cserébe három hónapig nem kell aggódnom. Ez a procedúra 20 dollárba kerül.
Nos, esetemben túl élelmes volt a boltos srác. Bementem azzal, hogy ezt szeretném, erre rögtön rávágta, hogy "problem, no english", azért előkapta a feltöltőkártyáit, de csak egy hónapot töltött fel, az összeget ugyanúgy átutalta, az én számomon 2 dollárt hagyott, ez került 7 dollárba. Nem egetverő összeg, de Magyarországról nehézkes feltöltenem. Próbáltam rávenni, hogy legalább még egy hónappal hosszabbítson, de nem akarta érteni. Azzal bukott le, hogy az utánam következőnek is megcsinálta, azaz lett volna mivel töltögetie. De hiába makacskodtam, végül ő győzött. Mocsok.

PostaPoszt

Sokáig gondolkodtam, hogy hogyan dolgozhatnak a postások, hiszen a legtöbb helyen se utcanév, se házszám nincs. Bejrútban vannak ugyan szektorok, meg számozott utcák, de házszámok nem jellemzően. Aztán unalmamban egyszer megnéztem a reklámtáskák feliratait, és rájöttem, hogy ez tudatos. A boltok címe ugyanis így néz ki: "Facing Serai", vagy "Near the High School", azaz van valami belőhető épület a közelben, aztán keresgélnek. Úgyhogy az én postacímem valahogy így nézhet ki: "Kettővel a Kánaán mellett, a legtetején". :)
Persze postást még nem láttam, biztos sok időt töltenek a keresgéléssel...