wtf...

Tudom, tudom, kellene többet blogolnom, de hát sűrűek a hétköznapok. :)
Addig is itt egy kép, amire a helyiek azt mondják: "This is Lebanon". Nem is kommentálom tovább. (A fotó egyébként Libanon facebook-os rajongói oldaláról származik.)

Jobb, ha tudjátok:

...viszont igenis nemzetközi! :) (még arabul is ugyanazt jelenti)

Kávé

A kedvenc kávézóm a Zokak el Blat nevű városrészben van, azaz a belvárostól öt méterre. :) 750 líra egy kávé, ami bitang erős (néha muszáj bele vizet kérnem), de nagyon finom. Az árak ugyanolyanok, mint egy normális boltban.
Ami a képen sajnos nem látszik, az a hátsó rész, ahol egy U alakú kanapé van. Ott szoktam elfogyasztani a kávét, vizipipázó rendőrök társaságában (na ezért nem látszik).

A kávésbácsi nagyon kedves ember, Omar Sharif-re emlékeztet a Monsieur Ibrahim és a Korán virágaiból. Régebben Németországban dolgozott, ezért két kávénál már a "zwei"-t érdemes használni "mit sugar". :) De a "tnen ahué" is megteszi.

Egyébként, mint látható, olyan, mint egy garázs (mint itt a legtöbb üzlethelyiség). Mivel eléggé zavarban voltak a fotózástól, megkértem egy ismerősömet, hogy álljon a kávézó elé. :)

Cedrus Libani

Baalbek után a cédrusokhoz vitt az utunk. A fáról, ami az ország jelképe lett, azt kell tudni, hogy alig van már belőle a világon. Még az ókorban elhasználták a főníciaiak hajó-, és templomépítésre, sőt az egyiptomi múmiák koporsói is ebből készültek.

Elég lassan nő, 40-50 évig nem is hoz termést, cserébe akár 2000 évig is elél, ha hagyják. Libanonban körülbelül 10 hektárnyi populáció maradt, mi a becharre-ihez mentünk. Természetesen azért, mert ez a leghíresebb, itt hoztak létre egy cédrus-arborétumot, 1800 méterrel a tengerszint felett.

Hatalmasra megnő, akár 40 méteres is lehet. Ezt a példányt, ha jól emlékszem, 1997-ben ültette a libanoni magyar nagykövetség és az itt egyetemre járó diákok. Kapott is pántlikának egy kis magyar zászlót.

Az itteni magyarok évente eljönnek ide megemlékezni Csontváryról és ebédelni egyet. Azért jó érzés Libanonban magyar emléktáblával találkozni,

ezért a másikat is idebiggyesztem.

Csontváry, úgy érzem, másokat is megihletett. Ez a faragás messziről nagyon hasonlít a Magányos cédrusra. Egy francia szobrász készítette, akinek a nevét méltatlanul mellőznöm kell, ugyanis nem jegyeztem meg.

Közelebbről fel lehet benne fedezni nőalakot, férfialakot, és Krisztust is.

További képeket is készítettem, klikkeljetek az albumra:

Cédrusok

(vége :) )

Baalbek, a Nap Városa

Többedmagunkkal úgy döntöttünk, hogy bérelünk egy autót (nem a Halal-nál), és megnézzük Baalbeket meg a cédrusokat. Ebbe az autóba nyolcan fértünk be:

(GMC)

Baalbek kb. 5000 éves. Heliopolis-nak, azaz a Nap városának nevezték (Baal egyébként Napisten). Bejrúttól dél-keletre van 85 km-re (persze mivel alig van kitáblázva, mi leutaztuk a másfélszeresét). A Libanon-, és az Antilibanon-hegység által körülölelt Bekaa-völgyben fekszik, ahol egyébként nagyon finom bort is készítenek (Ksara).
(Ez itt a Bacchus-templom, a legjobb állapotban megmaradt római kori templom a világon.)

Ami fennmaradt, az a római korból való (5. század környéke). Négy templomból áll (Jupiter, Vénusz, Bacchus, Merkúr). Ez itt a Jupiter-templom bejárata, 22 méteres oszlopokkal.

Baalbek régen még szír terület volt, kb. a század (a huszadik) elején került Libanonhoz. A feltárást a 19. század végén kezdték el német archeológusok.

Egyébként befejezem az okoskodást, aki többre kíváncsi a város történetéből, klikkeljen ide.






Aki pedig több képet szeretne, annak itt ez az album (belecsempésztem néhány jól megtermett gyíkot és egy csontvázat is):

Baalbek

Ásványvizek megint

Az előző vizekről szóló bejegyzésben csak két ásványvizet említettem, de van még két komoly cég a piacon, a Rim és a Sannine. Mindkét az Antilibanon-hegységben, azon belül a Sannine-hegyen van (2628 m). Ezek a példányok is szénsavmentesek, de kifejezetten finomak. És ilyen kocsikban hordják őket nagyüzemben:

Katonák, rendőrök

A hétvégén önkormányzati választásokat tartottak Libanonban. Az eredményről fogalmam sincs, de most nem is ez a lényeg.
Egyrészt kismillió szórólapot szórtak szét (szó szerint, minibusszal utaztam az egyik nagyobb úton, és a pirosnál dugóban szórólaposként legalább ötven arab írású cetlit dobtak az ölembe - 34 fokban letekert ablakkal utazik mindenki -, az út tele volt fehér papírcetlikkel, és a sofőr nekem is azt javasolta, hogy dobjam ki).
Másrészt kivonult a fél hadsereg, most nem csak AK-47-esekkel, de fekvelövős gepárdokkal is, valamint Humveekkal és M-113-as rohamlövegekkel. Lezárták az összes utcai parkolót. Szóval nem viccelnek. :)
És mivel fényképezni nem szabad, muszáj volt a neten képeket keresnem. Íme:

(M-113)

(Humvee)

A rendőrök egyébként ugyanúgy néznek ki, mint a katonák, csak fehér-szürke-fekete egyenruhában.

Ilyen motorral rohangálnak a motoros rendőrök. Az ő egyenruhájuk kék.

És ilyen bódéban szoktak unatkozni. :)
Aki még több képre kíváncsi, klikkeljen ide.

Bihar sajt from Hungaria

Az újabb poszt-cunami első bejegyzése.

Tegye föl a kezét, aki evett már ilyet!
Leginkább a trappistához hasonlít, de hivatalosan kaskavál. Nagyon finom, ráadásul ez a példány még 15%-kal olcsóbb is. :) (Az átlagos ár 6-7000 líra).

És ha már magyar termék: az arabok nem értik, hogy "Hungary", ezért ha erre jártok, és megkérdezik, honnan jöttetek (sokszor megteszik, nagyon közvetlenek), mondjátok inkább, hogy "from Hungaria".

Raushe

Nincsen Libanonról szóló blog Raushe-fotó nélkül:

Ez a képződmény (magyarul Galamb-sziklának hívják) a cédrusok mellett Libanon egyik legjellegzetesebb látnivalója. És erről jut eszembe, a cédrusokról még azért nincs kép, mert nem találtam olyan taxist, aki elfogadható áron elvinne (2 óra autóval).

Jobbra a fenti szikla, balra pedig a helyi fiatalok nyaktörő mutatványainak helyszíne.

Strand

Bár a halpiacot nem, a strandot azért megtaláltam:

Persze többedmagammal mentünk.
Amikor leértünk a homokos részhez (nem volt könnyű, mert csak egy lejárat van), rögtön odajött hozzánk két fiatal srác, akik figyelmeztettek, hogy vigyázzunk az értékeinkre, és egyébként is, inkább keressünk egy másik strandot, mert ez nem külföldieknek való (a legjobb tudomásom szerint a másik strand 2 óra buszozásra van onnan, Byblosban). Mi azért bátrak voltunk, és lebattyogtunk a vízhez.

A fürdőző nép javarészt férfiakból állt, alsógatyában, trikóban, azaz inkább abban, ami épp rajtuk volt. Sok férfi sétált kéz a kézben, ami nekem, európai szemmel nem csak azért fura, mert két férfi, hanem azért is, mert ha egy férfi egy nő kezét fogja az utcán, nyilvánosan leszólják. De itt az, hogy a férfiak egymáshoz érnek, teljesen elfogadott (rajtam is támaszkodtak már meg a buszon, csak mert úgy volt kényelmes). Azért néhány nőt is lehetett látni,

de szigorúan csak khimárban vagy hidzsábban, és dzsilbábban (előbbi kettő a kendő, utóbbi a kabátszerű ruha),

néha vizipipázva,

néha fürdőzve.

Értelemszerűen

a tengerben is muszlim viseletben.

És ebből derült ki, hogy azért nem szerették volna, hogy ott legyünk, mert a strand a muszlim negyedben van, és egy lány is volt velünk, aki szemmel láthatóan napozni szeretett volna. Eleinte. :)
Bár nem tudom, persze nem bántottak minket, de az összes szempár ránk meredt, és nem tudtam eldönteni, hogy csak a hölgytársaság miatt-e.

Ezenkívül kávé-, és kák-árusok járták üvöltözve és dudálva a partot (a kákosoknak volt ilyen vicces dudájuk, azt nyomkodták. Hát, ilyen a bejrúti strand.

Süti, nem süti

Ezt a képet, mint láthatjátok, nem én fotóztam, de megér egy bejegyzést. (Köszönet érte Anomalyznak!) Az írásból és az árból hamar kiderült, hogy még csak nem is libanoni a fotó (itt az írás olyan egyenes, mintha vonalzóval húznák meg az alapot, a 60 pedig lírában kevés, dollárban sok), na de nem is ez a lényeg. Miután kiröhögtétek magatokat, jöjjön egy kis eszmefuttatás:

A süti ugyebár angolul cookie, azaz "kuki". A cock (angolul kuki(? :D) ), azaz "kák" arabul szintén süti, magyarul megint ide lyukadunk ki... :)
De valószínűleg itt a sült krumplit se nem kukival, se nem sütivel akarják adni, a fél literes kiszerelésből Coke-ra, azaz kólára következtetek. :) Már csak abban reménykedek, hogy legalább a krumpli halal... :D

Internet-feltöltőkártya

Bementem egy boltba, mert lejárt az internet-előfizetésem. Kártyájuk nem volt, de betelefonált a szolgáltatóhoz, és ezt adta:

Azért ez vicces, főleg, hogy gondolkodnia kellett az "arab számokon" (amiről Kriszta hozzászólása óta tudjuk, hogy valójában hindu :) )
Másszóval kaptam egy cetlit 50 dollárért. Picit aggódtam, de működött.

Becses szerzemény

Legutóbbi bevásárlásom során ezt sikerült beszereznem:

Ami azért még viccesebb, mert a gyerekszobám ablaka erre a konzervgyárra nézett, a gyár dudájára ébredtem napközben reggel hétkor (jó, talán ez túlzás, de félálomban tudtam, hogy ideje lenne felkelni). Hiába, az Aranyfácán mindenhova követ. :)

És itt a bizonyíték, hogy a magyarok - legalábbis a hatvaniak - tudnak arabul.
Egyébként az arabok is tudnak magyarul, hallottam már, hogy "vasárnap", meg "hé te gyerek", vagy valami ilyesmit. A "tíz" szót is ismerik, csak náluk egészen mást jelent... :D (Ülep, hogy finoman fejezzem ki magam.)

Lőttem egy gekkót a teraszon

... de csak 5 centis példány volt :)

Gekkó

Marhajó :)

A haszonállatok végnapjai, avagy egyen virslit a...

Libanoni-hegység és a város Beit Meryből

Bustan

Belváros - fotók

A belváros épül-szépül, a mecset teljesen új, a lakóházakat is folyamatosan újjáépítik. Elég sok katona és géppuskás rendőr van még, van néhány tank és lövészállás is. Érdekes belegondolni, hogy itt három és fél éve háború volt.

Belváros

Városkép

Lentről

és fentről

Béreljen itt autót a...